Németek és németalföldiek a Kárpát-medencében – Hungarikumokkal a világ körül 8/1.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Általános recept ugyan nincs arra, hogy hogyan éljük meg öregedés nélkül az öregséget, Rudi Westendorp, a téma világhírű szakértője viszont adott néhány jó tanácsot a Brain Bar Budapesten.
Egy évszázada negyven év volt a várható élettartam, ma a fejlett világ országaiban (ahol tízévenként két-három évvel, hetente egy hétvégével nő) nyolcvan, és megszületett már az a személy is, aki a megváltozott életkörülményeknek és egészségügynek hála, 135 évesen hagyja el az árnyékvilágot. Az emberi élet drámai meghosszabbodásával elöregednek a fejlett országok társadalmai.
Rudi Westendorp, a 2015 óta Koppenhágában élő holland orvos és gerontológus, a magyarra is lefordított Öregség öregedés nélkül bestseller szerzője e problémára (is) keresi a megoldásokat, és áll elő a nyugdíjkorhatár kitolása mellett más érdekes javaslatokkal is. Leidenben tanult, később az időskori betegségekkel foglalkozó tanszék vezetőjévé nevezték ki, 2008-ban saját kutatóintézetet alapított, 2014-ben jelent meg a világsikert elhozó könyv, tavaly pedig hátat fordított Hollandiának, és a Koppenhágai Egyetem munkatársa lett. Száraz életrajzi adatoknál azonban fontosabb, hogy tőle hallottuk az idei Brain Bar Budapest egyik legizgalmasabb, legszórakoztatóbb előadását.
Mivel a Homo sapiens egyelőre megöregszik és meghal, és már harmincévesen félünk mindkettőtől, és mivel a Brain Bar Európa legtrendibb jövőfesztiválja, a téma világhírű szakértője vezette be szórakoztató formában a közönséget a gerontológia rejtelmeibe, magyarázta el, hogy a hidra nem öregszik, de mi nem vagyunk hidrák, és igyekezett szemléltetni saját példáján is, hogy hogyan öregedhetünk meg öregség nélkül, mi várható a közeli jövőben.
Mert hiába nem akarunk megöregedni, és félünk az öregkori betegségektől, az azzal tévesen azonosított demenciától, hanyatló mentális állapottól, a természet e törvényét még nem sikerült felülírnunk, jó hír viszont, hogy testünk sokkal tovább marad egészséges, öregségünket soha nem élhettük meg olyan teljesen, mint napjainkban. Ha optimistán fogjuk fel az életet, ma 75-nek annyi, mint régebben 65-nek.
A halhatatlansággal kapcsolatban Westendorp nem osztja a transzhumanisták derűlátását, az öröklét csak az isteneknek adatik meg, a Homo sapiensnek nem, ám a folyamatos ipari forradalmak (most épp a negyediknél tartunk) vívmányai permanensen kitolják a várható élettartamot, megteremtik az emberhez méltó öregkor feltételeit, és a pénz önmagában ugyan nem boldogít, de segít abban, hogy tovább és jobban éljünk, kreatívak maradjunk, élvezzük a szex gyönyöreit.
Mindenkire érvényes egyetemes megoldás nincs, ki-ki másként (vagy sehogy sem) éli meg az öregedés nélküli öregséget, a divatos téma köré sereglett kuruzslókra és a csodaiparra kár odafigyelni. Életünket teljesen bizonyítottan a kalóriaszegényebb életmód, több antioxidáns fogyasztása sem hosszabbítja meg, viszont fiatalabbnak érezzük magunkat tőlük.